Róma

Róma Olaszország és a Lazio nevű régió fővárosa, és a legnépesebb város, mintegy 2,7 millió lakossal. Róma agglomerációjában kb. 4 millió ember él. A főváros Olaszország közép-nyugat részén fekszik, ahol az Aniene és a Tiberis folyó találkozik. Róma belvárosában található Vatikán állam, amely a katolikus egyház központja. Itt él a pápa is.

Rómát úgy is szokták emlegetni, hogy „Az örök város”, vagy a „Hét domb városa”. Ma Róma Európa egyik legmodernebb és legkozmopolitább városa Európának, és a 3. leglátogatottabb helye az EU fővárosai között. A városnak kulturális, gazdasági, és politikai jelentősége is van Olaszország életében. A Fiumicino az ország legnagyobb reptere, továbbá a nagyobb cégek, ügynökségek központja is Rómában található, mint pl. az ENI, a Telecom Italia, vagy éppen az Enel.

Látnivalók

Palazzo Venezia

A Palazzo Veneziát Pietro Barbo kardinális, a későbbi II. Pál pápa építtette. Az 1455-ben emelt palotát néhány szerző a kiváló Leon Battista Albereti építész művének tartja.

Palazzo VeneziaA Palazzo Venezia egyike Róma első három reneszánszkori épületeinek. Az egyszerű formájú komor épület barnás színű homlokzatát három sor fehér márvány keretű ablak szelídíti. A második szint, az un. előkelő emeleten keresztrácsos, négyszögletű ablakok vannak. A palota nevét onnan nyerte, hogy eredetileg Velence követségi palotája volt, aztán egy ideig a vatikáni osztrák-magyar követség székhelye.

Az épület jelenleg  a Museo di Palazzo Veneziának ad helyet, melyben az értékes közép- és reneszánszkori gyűjteény mellet más, különböző korokból származó kerámia- és ezüsttárgy- gyűjtemény található.

A két teremben elhelyezett kollekcióban az értékes ékszer és asztalnemű mellett olyan remekművek is találhatók mint az Orsinik keresztje 1334-ből vagy Alba Fucense hármasoltára.

Ezen kivül a Sala Regia, a trónterem érdemel különös figyelmet, melyben a XV. és XVI. századból való értékes flamand, német és olasz kárpitok láthatók, valamint a IX. és XVI. sz. közötti időszakból való gazdag fegyvergyűjtemény.

A Palazzo Veneziához hozzá tartozik a Szent Márk-bazilika.

Monumento a Vittorio Emanuele II

A "Vittoriano", vagyis a II. Viktor Emánuel királyról elnevezett hatalmas emlékmű, melynek fehér márványtömege élesen kiemelkedik a Piazza Venezia hátteréből, kétségtelenül  Róma egyik legmonumentálisabb építészeti alkotása. A Monumento a Vittorio Emanuele II emlékmű, mely a haza és a nemzet legszentebb értékeit valamint a szabadságharcot és a katonai hősiességet hivatott dicsőíteni, Itália egyesítése emlékére emelték. A G. Sacconi tervei alapján épült emlékmű épitése 1885-ben kezdődött és csak 40 év múltán fejeződött be.

A széles középső lépcsősor a haza oltárához vezet. Itt egy ismeretlen katona sirja áll, melyben egy, az Olaszország védelmében 1915-18-as háborúban elesett katona hamvai nyugszanak. A sir mellett állandóan  két katona áll diszőrséget. E fölött, a szentély fülkéjében áll Róma szobra. Tőle kétoldalt két allegorikus jelenet, balra a munkát, jobbra pedig a hazaszeretetet dicsőitő menet. Mindekettő Angelo Zabelli alkotása.

A nagy lépcsősor két oldalán levő szökőkutak jobbról a Tirrén-tengert, balról az Adriai-tengert szimbolizálják. A baloldali szökőkúttal szemben van Puvlicius Bibulis sirja, mely i.e. I. sz-zadból származik. Középen II. Viktor Emánuel lova sszobra - E. Chiaradia alkotása - emelkedik a magasba. A szobor hatalmas talapzatán az olasz városok allegorikus szobrai láthatók. Ezek Maccagnini alkotásai. Legfelül, a széles árkádsoron az itáliai tartományokat jelképező szobrok sorakoznak, az oszlopcsarnok tetetén pedig,, kétoldalt, egy-egy bronz négyesfogat, a szárnyas Viktóriával, a Győzelem római istennője alakjával.

A műemléképület belsejében kapott helyet a XIX. sz.-i szabadságharc korának a történelmével foglalkozó tudományos intézet, az Instituto per la Storia del Risorgimento Italiano. Ehhez az intézethez tartozik a múzeum és a levéltár. A Múzeumban időszakos kiállitsokat is szerveznek.

Capitolium

A Capitolium vagy Campidoglio Róma leghíresebb dombja. Az ókorban a Capitolium, azaz a Capitolinus hegy (Mons Capitolinus) déli magaslata volt Róma legszentebb helye.

A római hit szerint itt lakott Jupiter, az emberek és istenek atyja, igy természetes, hogy az ókorban a Capitolium volt a vallási élet központja. Korunkban a Capitolium Róma történelme legjelesebb eseményeinek ad helyet.

A Capitolium két magaslata között terül el a Campidoglio-tér, a hajdani asylum, azaz menedék, melyet a legenda szerint Romulus adományozott a köznépnek, letelepedésre. A domb egyik magaslatán, az ókori Ara Capitolina - a Capitoliumi Oltár - helyén áll a Santa Maria in Aracoeli-templom, a másik magaslaton pedig a Jupiter Optimus Maximus-templom állt, melynek maradványai még ma is láthatók. Korunkban a Campidoglio-tér a közélet centruma.

A díszlépcső közelében van a Tarpeji szikla. Nevezetessége, hogy az ókorban erről taszították a mélybe a hazaárulókat.

Piazza del Campidoglio

A Piazza del Campidoglio, azaz a Campidoglio-tér, harmonikus építészeti egysége Michelangelonak köszönhető, aki III. Pál pápa óhajára készítette el a terveit. A nagy művész elképzelésének megfelelően, a Campidoglio-teret három palota keretezi: jobbra a Palazzo Conservatori, balra a Palazzo Nuovo, középen pedig, hátul, a Palazzo Senatorio.

A Campidoglio térre impozáns, lépcsőzetesen kiépített lejtőn lehet feljutni. A lépcsősor alját két egyiptomi oroszlán őrzi, fent, a hosszú lépcsősor végén a dioszkurok - Kasztór és Pollux mitikus ikerpár - monumentális szobra, mely, Michelengelo elképzeléséhez híven, jobbról és balról, a lovuk mellett állva ábrázolja a két alakot.

Az egész teret körbefogó hosszú mellvéd mentén találhatók Marius győzelmi emlékei, Constantinus és II. Constantinus szobra, valamint a Via Appiáról idehozott két mérföldjelző oszlop.

A Piazza del Campidoglio közepén áll a híres Marcus Aurelius-szobor. Egyes források szerint a II. században készült bronzszobrot 1538-ban III. Pál Pápa hozatta ide, Lateránból, és Michelangelo tervei ellenére állíttatta itt fel. A máig élő hagyomány szerint a szobor Constantinus császárt ábrázolja.

Forum Romanum

Az ősi Róma főtere - latinul Forum Romanum - a maga idején a város központját jelentette. a Egykor a Forum volt a város társadalmi életének a színtere. Kedvező földrajzi fekvése miatt itt gyűltek össze a környező dombok lakói, hogy kicseréljék áruikat, majd üzletek, templomok épültek, mígnem kialakult a város központja, ahol nem csak a kereskedelmet bonyolították le, de a társadalmi élet gondjait is itt oldották meg.

Fokozatosan bazilikák, templomok s különböző emlékművek övezték a terület. A terület eleinte egészségtelen, útjai szinte jártatlanok voltak és évekbe telt míg sikerült szabályozni az erre folyó vizeket. Az első lecsapolási és szabályozási munkálatok Raequinius Priscus király nevéhez fűződnek, s feltételezik, hogy az ő érdeme a nagy szennyvízcsatorna megépítése, a Cloaca Maxima.

A Forum Romanumon tartották a népgyűléseket és a szenátus üléseit, a választásokat, valamint a vallási ceremóniákat. Ez volt az igazságszolgáltatás központja is. Róma, nagyszerű gazdasági és politikai fejlődése révén óriási befolyásra tett szert s a Fórum már nem bizonyult elégségesnek, ezért új fórumokat létesítettek, pl. a Fori Imperiali, azaz a császári fórumokat.

283-bam a Fórum tűzvész áldozatává lett. Diocletianus császár elrendelte a romok újjáépítését, de ez, sajnos, nem vetett véget a hanyatlásnak. A rombolás tovább tartott, különösen a barbárok támadásai miatt, de a rómaiak is innen hordták el az építőanyagot, mind a magánházak, mind az erődítmények felépítéséhez. Végül is, a terület legelővé vált. Majd csak  az 1700-as évektől éledt némi érdeklődés a romba dőlt műemlék-együttes iránt, melynek eredeti szépségéről az ásatások során felszínre került részletek tanúskodnak. A régészeti kutatások napjainkban is folytatódnak.

Antoninus és Faustina temploma

Rómában, a Forum Romanumon álló, ma már romos állapotú templom.

A clivus Capitolinustól a Forum déli során, majd rajta keresztül menő és keleti irányban tovább haladó Sacra via választotta el a Regiától e templomot. Antoninus Pius (138–161) i. sz. 141-ben elhunyt felesége, Faustina emlékére emeltette, az ő halála után pedig neki is szentelték. Istenné avatásakor felvésték nevét a templomra.

Pronaoszának, azaz előcsarnokának márványoszlopai ma is állnak, összesen 10 ilyen euboiai cippolinmárványból faragott oszlop öleli körül a csarnokot.

Cellája falaiba pedig az ókeresztény időkből származó San Lorenzo in Miranda-templom van beleépítve. A 11. században hagyományos keresztény templom lett. A legendák szerint itt ítélték halálra Szent Lőrincet. A mai templom 1601-ből származik. Barokk homlokzata 1680-ban került a porticusba. Az antik rom és keresztény templom korabeli képét Piranesi: Vedute di Roma c. művéből ismerjük (Tav.30)

E templom délkeleti sarkánál fedezte fel Boni azt az ősrégi nekropoliszt, mely az i. e. 8. századból való, azaz a város alapításának időszakából származik.

Castor és Pollux temploma

Rómában a Forum Romanumon helyezkedik el az ókorból fennmaradt Castor és Pollux temploma. A Forum környezetét zárja be. Latin neve Templum (Aedes) Castorum vagy Castoris.

Castor és Pollux – ahogy a rómaiak nevezték őket – a Dioszkűroszok nagy tiszteletnek örvendtek. A római mondák szerint ők segítették győzelemre a köztársaságot Tarquinius Superbus ellenében i. e. 496-ban.

Septimius Severus diadalíve

Rómában, a Forum Romanumon, a Rostra mellett áll meglehetős épségben Septimius Severus diadalíve.

A fórum legépebben megmaradt diadalkapuját Septimius Severus és fiai, Caracalla és Geta tiszteletére, a parthus győzelem emlékére i. sz. 203-ban emelték. Ez Septimius Severus diadalának 10 évfordulójára esett.

Eredetileg a felirat említette Septimius, két fia, Geta és Caracalla nevét. Miután Caracalla Getát meggyilkoltatta, kitöröltette nevét a diadalívről is. Ám a bronzból készült betűk nyoma megmaradt örökre.

Hármas kapuboltozattal lett ellátva. A háromnyílású emlékmű tetején eredetileg bronzszobrok álltak (a császár hatos fogaton, lovasok stb.). Domborművei nagyrészt elpusztultak, ezek is a győzelem dicsőségét ábrázolták egykor. A diadalíven felirat, a kisebb ívek feletti mezőkben a császár párthus hadjárataiból vett jelenetek, az ívek sarkaiban Victoriák és folyamistenek, az oszlopok talapzatain foglyokat vezető katonák romos reliefképei foglalnak helyet. A reliefek a Marcus-oszlop stílusának továbbfejlesztését mutatják.

A középkorban az egész kaput beborította a föld, de középső íve kiemelkedett a romos törmelékek halmazából. Borbélyműhelyt rendeztek be íve alatt.

Curia Julia

A szenátus háza volt a Curia Julia. Maga Julius Caesar építette, majd 300 körül felújították. Figyelmet érdemel a domborművekkel díszített márványkorlát.

Titus diadalíve

Titus római császár (79 – 81) diadalíve a Forum Romanumon a zsidók elleni hadjáratban aratott győzelem emlékére. A császár halála után befejezett, egyívű, magas attikájú emlékmű fő ékessége a boltíves nyílás belső falán elhelyezett két dombormű Titus diadalmenetének ábrázolásával (a császár diadalkocsija és a zsákmányolt kegytárgyak a menetben). A magas reliefek szuggesztív térhatásukkal és festői mozgalmasságukkal a Flavius-kori művészet legkiemelkedőbb alkotásai.

Palatino, a Palatinus dombja

A Palatinus dombjára a Forum Romanumtól a Titus diadalívével átellenben levő capitoliumi lejtőn át juthatunk fel. Itt, a Palatinus-dombon alakult ki Róma városának első, ősi magja, az un. "Roma Quadrata", melyet i.e. 754-ben vagy 753-ban Romulus alapított. Állítólag itt volt Romulus kunyhója, a két ikret szoptató nőstényfarkas kunyhója. A dombnak eredetileg két csúcsa volt, a Palatium és a Germalus, melyeket Domitianus egyenlített ki egy szintre.

A köztársaság idején sok híresség ide építtette a lakóházát, pl. Cicero is. A császári korban templomokat és császári palotákat is emeltek.

Domus TiberianaAz első itt épült császári palota a Domus Tiberiana, Tiberius palotája volt. A Római Birodalom bukása után a hely hanyatlásnak indul, de a XI. sz. folyamán ismét életre kel itt az élet és templomokat, kastélyokat valamint kolostorokat építenek az antik romokra, mígnem a XVI. században a Fernese család építtette fel itt a fényűző palotáját, melyet csodálatos park, az Orti Farnesiani vett körül. Az antik romok napfényre kerülése részben épp a Farnese családnak köszönhető, de a tulajdonképpeni régészeti kutatásokra csak később került sor, Rosa, Vaglieri és Boni által.

A Palatinus-domb első látványossága a XVI. századból való diszkapu, a Portale, mely Vignola műve. Innen tárul a fel az Orti Farnesiani, a csodálatos park elragadó látványa, ahol a sétányok mentén antik leletek sorakoznak. A park magába rejti a Farnesi család villáját, a Casino dei Farnese épületét.

A Domus Tiberiánából mára már csak a neve maradt meg, a Magna Mater-, vagy Cybele-szentélyből viszont még láthatók az alapok. A Nagy Földanya istennő szobra  ma a Domus Tiberianában látható. Mellette van Cacus lépcsője, a Scala di Caco, az ókori Palatinus egyik bejárata. Erre található néhány prehisztorikus kunyhómaradvány, mely a legenda szerint Romulus házához tartozott, valamint az i.e. V: századból való két ciszterna és annak a falnak a maradványa, mely a szóhagyomány szerint Róma első védőfala volt.

Casa di LiviaA Magna mater szentély szomszédságában áll a Casa di Livia, melynek felépítése és bámulatba ejtő freskói szinte érintetlenül megmaradtak. A ház eredetileg Augustus lakhelye lehetett, ahová Lívia csak a császár halála után költözött be.

A Casa di Livia közelében található a föld alatti folyosó, a Criptoporticus, mely a császári palotákat kötötte össze s bár nem Néró volt a megalkotója, hisz ő csak meghosszabbíttatta, ma mégis Criptoportico di Nerone néven ismert.

Itt következik a Domus Flavia, a Flaviusok által építtetett nagyméretű palota, melyből három rész maradt fenn: a Basilica, vagyis a tanácsterem, az Aula Regia, a trónterem és a Triclinium, a császár étkezési helye.Domus Augustana

Egy másik császári palota az egykori Domus Augustana, mely fölé kolostor épült ahol ma az Antiquarium del Palatino kapott helyet. Ebben gyűjtötték össze a palatinus-dombi ásatások során feltárt használati eszközöket, szobrokat és freskókat.

Domus SeverinaA dombon található a Stadium Palatinum, a lóversenypálya, melyet Domitianus építtetett és a nagy méretű Terme della Domus Severiana, Severus palotájának a fürdője, valamint a Paedagogium, az ugyancsak Domitianus korából való iskola, mely a nevelőknek szánt fiatal császári rabszolgáknak készült.

Flaviusok palotája

A palota 92 körül, Domitianus uralkodása alatt épült. Tróntermet, basilicát és többek között nagy étkezőtermet foglal magában.

Via dei Fori Imperiali

 A Colosseumhoz a Via dei Fori Imperiali vezet az egykori császári fórumok területén átvágva. Caesar, majd Trajanus, Nero és Vaspesianus  új forumokat alakíttatott ki.

A Mars istennek ajánlott Augustus fórumát a császár i.e. 42-ben, a Philippinél vívott győzelmes csatája emlékére építették. Ebben a csatában vesztek oda Britus és Cassius, Caesar gyilkosai. Az egykori Mars Ultor-templomból, azaz Bosszúálló Mars templomából csupán néhány oszlop és egy nagy lépcső maradt fenn. A többi rom alapján még azonosítható két bazilika és néhány épület is.

Augustus fórumától elérhető Nerva fóruma. Az időszámításunk 97. Évében épült fórum Transitorio, azaz Átjáró néven is ismert volt, mert ez kötötte össze a Foro Romanot a Suburréval, az ókori Róma hírhedt városnegyedével és a többi római fórummal. Az egykor a Nerva fórum közepén álló Minerva-templom alapjai ma is láthatók, de a templomból csak a két, Colonnacce néven ismert oszlop maradt meg.

A Béke vagy Vespassianus fórumából két köztér maradt meg s ezzel szemben néhány ledőlt oszlop. A SS. Cosma e Damiano templom az egyik ókori terem maradványaira épült.

Caesar fóruma a via dei Fori Imperiali másik oldalán, közvetlenül a Viktor Emánuel-emlékmű után terül el. A fórum elején áll a császár bronzszobra. A pharzaloszi csata emlékére a császár i.e. 46-ban a fórum tágas tere közepére építtette a Venus Genetrix tomplomot. Julius Caesar ugyanis Vénusztól származtatta Gens Juliát, az arisztokrata Julius-nemzetséget. A Vénusz-templomból néhány oszlop maradt fenn, a Basilica Argintariából pedig csak romok.

Traianus fóruma - Foro di Traiano

A császári fórumok, azaz a Fori Imperialehoz a Piazza Veneziaról indul az út, ahol balra a via dei Fori Imperialera érve máris Traianus forumához ér a látogató. Traianus fórumát Apollodoros tervezte. A 103-ben elkészült építkezés az utolsónak elkészült császári fórum. Itt áll a S. Maria di Loreto reneszánszkori templom, a közelében pedig a SS. Nome di Maria-templom.

Foro, Colonna di TraianoAz eredeti grandiózus tervnek megfelelően, a két részre osztott teret egykor két oszlopcsarnok valamint egy épületegyüttes szegélyezte. Az épületegyüttes részei a Basilica Ulpia - ebből már csak a romok láthatók, de a maradványok is tanúsítják az öthajós építmény rendkívül nagy méreteit -, a Biblioteche és Traianus temploma. A tér közepén a császár lovas-szobra áll és még ma is megcsodálható Traianus oszlopa.

Az alapkő nélkül 40 m magas oszlopot M. Ulpius Traianus tiszteletére emelték, a dákok elleni dicsőséges hadjárat emlékére. Az oszlopon spirálisan felfutó dombormű a császár győzedelmes dáciai hadjárata jeleneteit örökíti meg. Az oszlop talapzatában temetkezési fülkét alakítottak ki, mert a császár ide kívánta helyeztetni nyugalomra a hamvait. A belső lépcsővel ellátott oszlop tetején eredetileg Traianus szobra állt, de 1587-től Szent Péter bronzszobrát állították ide, melyet T. Della Porta alkotott.

Innen jól belátható a traianusi piactér háromszintes üzletsora, ahol, az egyik nagy teremben, a pénzváltók kaptak helyet.

Basilica Maxentius

306-ban kezdték építeni, majd Constantinus fejezte be, 312-ben, aki újabb hajóval egészítette ki az eredetileg jobboldali főhajót, valamint még egy apszissal. A templom három hajója közül a középső keresztboltozatos, az egyik oldali dongaboltozatos, a másik kazettás mennyezetű.

A Colosszeum - Colosseo

A Flavius amfiteátruma, a Colosseum néven ismert építészeti remekmű építését 72-ben kezdték meg, Vespasianus kívánságára, majd fia, Titus fejezte be, 80-ban. Mikor elkészült, a császár 100 napos ünnepet rendelt el.

Az 50 ezer embert befogadó amfiteátrum bizonyára a közvetlen közelében álló gigantikus méretű Néró-szobor miatt kapta a Colosseum nevet. Az amfiteátrum kettős színházát jelent, a római ovális- vagy kör alakú színházak ugyanis két ókori görög színház félkör alakú játéktere összeillesztéseként tekinthető.

A Colosseumban rendezett játékok, bár gyakran kegyetlenek volta, nagy népszerűségnek örvendtek. Annak idején többféle látnivalót rendeztek itt, a legnépszerűbbek a gladiátor-küzdelmek vagy a vadállatokkal való viadalok, de híresek voltak a hajócsaták, a naumachinák is, mely alkalmakkor, hála a sajátosan felépített szerkezeteknek, mely a rómaiak kiváló technikai tudását és páratlan leleményességét dicséri, vizet engedtek az arénába. De igen kedveltek voltak a nagy, látványos színielőadások is. Az utolsó korszakban az őskeresztények mártírhalála színterévé is vált a Colosseum épülete.

Napjainkban már igen megrongálódott állapotban látható a Colosseum, részben a természet viszontagságai és több földrengés miatt is, részben az emberi kapzsiság miatt. A századok során innen hordták el az anyagot más építményekhez. Főleg a nemes márványt és más értékes díszítményeket raboltak el a Colosseumból.

Ezzel együtt, még jól látható az ókori építmény négy emelete: az első három szintet alul ión, középen dór, felül pedig korinthoszi féloszlopok díszítik. A legfelső szint zárt falsiját korinthoszi pillérek, a vakárkádok ékesítik, a pilaszter-közökben egy-egy ablakkal.

A bejárat a Colosseum legalsó árkádsorában van, ahonnan lépcsők vezetnek a nézőtér különböző szakaszaiba. A helyek a társadalmi rétegek szerint oszlottak meg: az első sorokban a császárnak és a Vesta-szüzeknek, a papságnak és az előkelőségeknek fenntartott helyektől, a társadalmi ranglétre minden fokán át a köznép soraiig, legfelül pedig a nők foglalhattak helyet.

Eredetileg az amfiteátrumot ügyes ernyőrendszerrel, az un. Velariummal látták el, hogy a Colosseum nézőterét megvédjék az időjárás viszontagságaitól. A falakon még ma is látható a vitorlavásznakat tartó árbocok rögzítési helye. Az aréna ma már nincs lefedve, igy jól látható az egész egykori föld alatti folyosórendszer. A különböző helyiségek, folyosók rendeltetésének a tisztázása még napjainkban is foglalkoztatja a kutatókat, de nagyjából elmondható, hogy innen irányították a különböző játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket, itt jutottak be a gladiátorok - a rendszerint erre kiképzett rabszolgák -, és itt engedték be a vadállatokat. A via dei Fori Imperiali végén, ahol egykor Néró kolosszális szobra alapköve állt, fennmaradt néhány mészkőlap.

következő oldal